2013. február 3., vasárnap

Popcorn jelentések - Harry Potter és a Tűz Serlege








Mondjon bárki, bármit, nekem ez is tetszett. :) Ahogy a könyvek, úgy (eddig) egyre jobban tetszenek a filmek is. Igaz, hogy itt már azért kellett kurtítani jócskán, de így is 2 és fél óra masszív élvezet. :)


Ami nem tetszett, hogy kihagyták a házimanókat teljesen és akkor így át is kellett írni egy kicsit a történéseket. Nem tudom mi lehetett az oka a döntésnek, talán túl sokba került volna a technika, vagy még hosszabb lett volna a film... 
A látványvilágot lenyűgözőnek éreztem itt is. Gondolok itt például az első próba sárkánnyal repkedős jeleneteire vagy ahogy a vendégek érkeznek a Trimágus Kupára.  
A bál is aranyos lett. Emlékszem, mikor csak a filmet néztem, mennyire zavart és oda nem illőnek éreztem ezt a részt, főleg a rock bandát, most viszont nagyon tetszett az egész. Ron és Harry anticsajozása nagyon vicces.:D Hermione viszont végtelenül idegesített. Morcos már volt, de hisztizni még nem láttam/hallottam és remélem nem is fogom többet...

(we♥it.com)
A szereplők és főleg az új szereplők közül, nálam, egyértelműen Brendan Gleeson - 'Rémszem' Mordon alakítása vitte a pálmát!Fenomenálisan hozza a figurát. :) De Kupor is meggyőzően alakítja a sunyit és Rita Vitrol is megfelelőmértékben irritáló. A régiek közül pedig, aki még jobban szívemhez nőtt, nem más, mint Piton. Alan Rickman tökéletes választás volt. A filmben pedig azok a részek, mikor óra közben a fiúkat faképpel fejbe taszajtgatja, hát remekül szórakoztam. :)

 Cedrikről - Robert Pattinsonról nem szeretnék túl sok szót ejteni (neki link se jár... :-/:D), aki ismer, tudja mennyire tartom őt, mint színészt, hogy vizsonyulok hozzá. Ebben sem tetszett, nem győzött meg. Rideg volt, mulya és olyan semmilyen, ezerszer jobb Cedrikeket lehetett volna választani, de "szerencsére" nem volt hosszú életű... :)

(we♥it.com)
A "horrort" pedig sajnos nagyon is jól visszaadta. Bár filmen látva Tudjátokkit fele annyira félelmetes csak, mint az, amelyik a fejemben lakozik. Régen azt hittem ez fordítva van, hogy azért tudok egy félelmetesebb könyvet elolvasni, mert az agyam csak annyira félelmetesnek képzeli, amennyire még a lelkemnek belefér, és a film ijesztőbb, mert ott elém teszik mások. Voldemort esetében ez pont fordítva vagyon. 

Olyan is volt azért, ami a filmben tetszett jobban, ott volt vérfagyasztóbb, mint az utolsó próba labirinutsa, mikor a sövény bezáródik Harry mögött és a hangok elhalnak. Illetve a filmben, a végén éreztem inkább a drámaiságot, mikor Harry visszaérkezik Cedrik testével, mindenki éljenez és tapsol, Harry pedig magán kívül van (játszhatta volna erősebben is), aztán mikor végigfut a tömegen a felismerés... Ezek után kicsit nagyon oda nem illőnek éreztem a lezárást, mikor hárman búcsúzkodnak, mosolyognak és Hermione nógatja Ront és Harryt, hogy de írjatok ám! Én a filmet, lehet, hogy drámaibb hangvétellel és hangulatban zártam volna le.

(we♥it.com)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése